Valami nincs rendben Magyarországgal – 4409 magyar kért menedéket tavaly Kanadától +statiszikák

Miután 2008. márciusában Kanada eltörölte a vízumkötelezettséget hazánkkal szemben, azóta folyamatosan évről-évre egyre több magyar állampolgár kér menedéket, menekültstátuszt Kanadától. A Fidesz immár két éve kormányoz és hajtja végre a nemzeti ügyek politikáját, de ha valódi fellendülés lenne az országban, akkor a kivándorolni szándékozók száma nyilvánvalóan nem nőne, hanem csökkenne. Vagy ha arra gondolunk, hogy szintén a jelenlegi kormány egy átfogó roma stratégiát és felzárkóztató programot hirdetett meg az EU elnökség alatt, akkor joggal kérdezzük, hogy miért vándorolnak tömegével továbbra is a magyarok Kanadába?

Csaknem megduplázódott 2011-ben a Kanadában menedéket kereső magyarok száma – írta vasárnapi internetes kiadásában a The Vancouver Sun. Tavaly 4409 magyar folyamodott menekültstátuszért, szemben a 2010-es 2300-zal – írta a lap az ottawai központú Postmedia News médiaügynökséget idézve. 2009-ben 2240 ilyen kérelmet nyújtottak be magyar állampolgárok. Az MTI azt írta: a menedékkérők többsége feltehetően roma. Azt is tegyük hozzá, hogy Magyarország az EU tagja így állampolgárai a genfi konvenció alapján sem tekinthetők menekülteknek, így igen kis szám az aki meg is kapja a menekültstátuszt, hozzávetőlegesen csupán 1%-uk. A többieket végleg kitoloncolják az eljárási folyamat után.  Ezért óva intik a kanadai és a magyar hatóságok is a Magyarországról érkező menekültstátuszt kérvényező embereket a meggondolatlan és költséges kiutazástól.

Ottawa megelégelte a tömeges visszaéléseket az ország nagyvonalú menekültügyi rendszerével szemben, és ez évtől sokkal szigorúbb szabályokat vezet be. A szigorítás elsősorban a magyarországihoz hasonló menekülthullámok leállítását célozza.

A kanadai kormány már tavaly eldöntötte, hogy jelentősen szigorít a menekültügy szabályozásán, amire a rendszer működési zavarai, elsősorban annak lassúsága miatt volt szükség.4,5 év helyett 12 hónap Jelenleg átlagosan 20 hónap telik el, míg a menekült ügye a Bevándorlási és Menekültügyi Tanács (Immigration and Refugee Board) elé kerül. Ezt Ottawában túl hosszúnak tartották, a menekültek ellátására fordított összeget pedig pazarlóan magasnak.Az idén júniusban elfogadott, és jövő nyáron hatályba lépő új szabályozás, a menekültügyi törvényreform (Balanced Refugee Reform Act) szerint legkésőbb 90 nappal az érkezésük után megszületik az IRB döntése. A kormány indoklása szerint ez a jóhiszemű menekülteknek gyorsabb elbírálást jelent majd, annál is inkább, mert a menekültek “osztályozásakor” a leginkább rászorulókat eleve előre sorolják majd.Ha valaki minden jogorvoslati lehetőséget kihasznál, jelenleg akár 4,5 évig is kihúzhatja Kanadában, mielőtt (végső esetben) kitoloncolják. 2012-től kezdve azoknak, akiknek a kérelmét jogerősen elutasítják, a döntést követően általában egy éven belül el kell majd hagyniuk az országot.

 

Százmilliárdos megtakarítás

A kanadai adófizetőknek nemcsak az elutasított menedékkérők tízezreinek a hazajuttatását, hanem annak a több mint 40 ezernek a felkutatási költségeit is állnia kell, akik eltűntek a hatóságok szeme elől. A kormány becslése szerint egyetlen elutasított menedékkérő ellátása és ügyének adminisztrációja összesen átlagosan 50 ezer kanadai dollárba (11 millió forintba) kerül. Az új törvénytől 1,8 milliárdos dolláros (400 milliárd forintos) megtakarítást remélnek.Az új jogszabály egyik legfontosabb intézkedése, hogy létrehozzák a “biztonságos országok listáját”. Az IRB azoknak a menekülteknek az ügyében, akik az ide tartozó – jó emberi jogi bizonyítvánnyal rendelkező, demokratikus berendezkedésű – országokból érkeznek, ahol adottak a független igazságszolgáltatás és a jogorvoslat intézményei, az elutasítás elleni fellebbezésekről gyorsított eljárásban döntenének.

 

Magyarország biztonságos ország lesz

 

Magyarország, mint alkotmányos demokrácia és az Európai Unió tagja, feltehetően rákerül majd a listára, amit az is valószínűsít, hogy a bevándorlási miniszter épp a magyar menekülthullámot szokta negatív példaként emlegetni. Létrehozzák a “nyilvánvalóan megalapozatlan kérelmek” kategóriáját is: az  elutasítás menete ilyenkor még egyszerűbb lenne.

Az IRB első fokú döntése elleni fellebbezés benyújtására az eddigi 45 helyett 15 nap áll majd rendelkezésre. Menekültügyi szakértők ugyanakkor úgy vélik, ennyi idő alatt nem lehet összeállítani egy kellően dokumentált fellebbezést: az eljárás felgyorsítása szerintük annak tisztességessége rovására történik.Jason Kenney bevándorlásügyi miniszter azt várja, hogy a változások eredményeként drasztikusan visszaesik a kanadai menekültügyi rendszer rugalmasságával visszaélők száma. A legtöbb menedékkérő egy ideje Magyarországról érkezik, és valószínűnek tűnik, hogy a reformmal egyebek mellett a vízumkényszer visszaállítása is elkerülhető lesz.

 

Kilépés az ördögi körből

 

Az IRB a beérkező magyar kérelmeknek csak 1-2 százalékát találja megalapozottnak: azok több mint 90 százalékát vagy visszavonják, vagy nem viszik végig, illetve eltűnik a kérelmező. Ez a magas arány a kanadai kormány szerint egyértelműen annak a jele, hogy a kérelmező nem a menekültstátusz elnyerése, hanem az eljárás ideje alatt igénybe vehető szociális ellátás, iskoláztatás, valamint a legális munka lehetősége miatt érkezett.

 

A bevándorlási miniszter szerint az egyetlen  lehetséges út a hamis kérelmek visszaszorítására az volt, hogy felgyorsítják a döntési folyamatot. Ellenkező esetben az ország nagyvonalú menekültügyi rendszere továbbra is arra csábította volna a jobb életre vágyókat, valamint egyes, a kiutazásokat szervező kereskedelmi, vagy épp bűnözői csoportokat, hogy visszaéljenek vele. Márpedig minél többen érkeznek, annál jobban lelassul a rendszer, még vonzóbbá válva e körök számára.

 

Uzsora- és csicskaexport

 

Pontosan ilyen esetről számolt be a napokban az Origo riportsorozata, amit itt a Kanada Világa oldalán is leközöltünk: egy Kanadában élő, Magyarországról kivándorolt család tagjai több tucatnyi ismerősük kiutazását finanszírozták. Utóbbiak már a repülőtéren menedéket kértek, hogy aztán kint csicskaként tartsák fogva és ingyen dolgoztassák őket, miközben még a segélyüket is elvették.Mindez illeszkedik azokba a gyakran visszatérő híresztelésekbe, hogy a repülőjegy megelőlegezése sok esetben a hazai uzsorarendszer exportálásának tekinthető: azok, akik itthon is foglalkoztak ilyesmivel, a kiutazás mintegy ezer dolláros árát jelentős felárral fizettetik vissza azokkal a kiérkezőkkel, akiknek maguktól nem volt rá pénzük. A fedezet ráadásul adott: a menekültek érkezéskor ezer dolláros segélyt, majd 600 dolláros havi juttatást kapnak.

 

De miért éppen Kanada?

 

Uniós tagországban az EU-hoz való csatlakozásunk óta magyar állampolgár menekültkérelemmel nem sok sikerre számíthat. Az Egyesült Államok menekültügyi rendszere Kanadáénál sokkal szigorúbb, az ellátás összehasonlíthatatlanul gyengébb, ráadásul sokáig vízumkényszer volt érvényben, így érthető, hogy sosem vált kedvelt célponttá.Hasonló a helyzet Ausztráliával és Új Zélanddal. Dél-Amerika sosem volt igazán vonzó a képzetlen munkaerő számára, ezzel pedig nagyjából elfogytak azok a reálisan felmerülő országok, ahol a beilleszkedés kulturálisan még elviselhető sokkot jelenthet.

 

Kanada a vízumkényszer 2008 májusi újbóli megszüntetése után vált ismét népszerű kivándorlási célponttá a hazai romák körében. Ebben a menekültek bőkezű ellátása és a liberális menekültügyi szabályozás mellett az előző 10-15 évben oda települt több ezer romának, a kapcsolatrendszernek is szerepe lehetett.Másrészt ugyanakkor érthető, ha sokan, akiknek itthon esélyük se volt rá, szívesen töltenek pár évet egy olyan országban, ahol nem nézik le őket, tisztességes munkát végezhetnek, a gyerekeik megtanulhatnak egy-két világnyelvet, miközben még ismerősök között is lehetnek. A menekültjogot szabályozó Genfi Konvenció szerint azonban ez kevés, a menekültstátuszhoz az kell, hogy az állam ne védje meg a polgárait a szisztematikus üldöztetés ellen, ezt pedig kevés roma tudja bizonyítani.A kanadai hatóságok érthető módon azt tartanák tisztességesnek, ha az, aki tudja, hogy a menedékkérelme nem megalapozott, nem menekültként érkezne valamelyik repülőtérre, hanem Kanada bécsi követségén keresztül megpróbálna munkavállalói vagy bevándorlóvízumot szerezni.

 

A megalapozott esetek önmagukban is jelentősek

 

A kivándorlás természetesen nem mindig kizárólag a megszerezhető előnyöket célozza, és ahogy az IRB döntései is mutatják, vannak megalapozott menedékkérelmek is. Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke az Indexnek annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a világ talán legjobban működő menekültügyi rendszere évente több tucatnyi magyar állampolgár üldöztetésről szóló beszámolóját találja életszerűnek.Ezeknek az embereknek az esetében az IRB úgy ítéli meg, hogy Magyarország, az Európai Unió egyik tagállama nem volt képes megvédeni őket a roma származásuk miatt őket érő hátrányoktól. Lehet, hogy sok a visszaélés, ám ez nem változtat azon, hogy vannak, akiknek menekülniük kell Magyarországról – mondja Pardavi.

 

Könnyebb lesz a kiebrudalás

 

Mivel Magyarországon széleskörű az oktatási és a munkahelyi diszkrimináció, egyes települések (pl. Érpatak, Gyöngyöspata) vezetői pedig többé-kevésbé nyíltan a romák kiszorítását célozzák, egy kanadai hivatalnoknak nem feltétlenül könnyű eldöntenie, hogy az elé kerülő menedékkérelem megalapozott-e.

Az új menekültügyi törvény kritikusai, köztük az Amnesty International jogvédő szervezet nagyon veszélyesnek tartják a biztonságos országok listájának felállítását, mert az egyéni kérelmek elbírálásakor épp az ilyen finom részletekre teszi érzéketlenné az IRB menekültügyi döntnökeit. Az új rendszer, mint mondják, elsősorban a származási ország megítélése alapján osztályoz majd, aminek a hátterében mindig politikai megfontolás áll.

 

 

network.hu

 

Számokban:

17: 2011. Szeptemberben és októberben naponta átlagosan ennyi magyar kért menekültstátuszt.

91: Október 26-án rekordszámú, magát menekültnek mondó személy érkezett Magyarországról Torontóba.

1,486: 2010-ben ennyien kértek menekültstátuszt.

2,519: 2011-ben október végéig ennyi magyar menekült érkezett.

Forrás: Canada Border Services Agency,  National Post.

 

Menekülthullám

2005: 60
2006: 46
2007: 34
2008: 285 (májusban megszűnt a vízummentesség)
2009: 2,423
2010: 2,297
2011: 4409

(Forrás: IRB)

 

Toplista

Kanadai menedékkérelmek, származási ország szerint.

2009
Mexikó – 9,321
Magyarország – 2,423
Kolumbia 2,303

(2009 júliusában Kanada vízumkényszert vezetett be Mexikóval szemben.)

2010
Magyarország – 2,297
Kína – 1,660
Kolumbia – 1,381

2011 (első félév)
Magyarország – 1612
Kína – 908
Namíbia – 609

9 hozzászólás

  1. Szemenyei-Kiss Tamás

    Remzső László úr cikke objektíven mutatja be Kanada politikáját a menedékstátust kérelmezők viszonylatában. Szakmai szempontból kifogástalan munka…
    Csakhogy ez a fajta elbírálás – egyebek mellett a nem kis számban Kanadában élő magyarok – elfeledkeznek az EMBERI JOGOK EGYETEMES NYILATKOZATÁBAN foglalt elvekről, jelesen arról, hogy “minden embernek jogában áll elhagyni hazáját vagy oda bármikor visszatérni… senkitől sem lehet megtagadni a menedékjog iránti kérelmét, ha az nincs összefüggésben köztörvényes bűncselekménnyel…”
    Mint volt politikai menekült (az egykori Nyugat-Németország területén) legalább olyan jól ismerem a politikai-gazdasági menekültek státusa körül időnként fellángoló vitákat, mint bármelyik kanadai magyar.
    Egyet kérek, az ezt követő időszakban Kanadába érkezők ügyében: senki se feledkezzen el arról a napról, amikor (bármilyen okból is!) kénytelen volt elhagyni hazáját és asylumért folyamodni egy másik, akkor idegen államban. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában lefektetett elvek felülírják a különböző országok politikai vezetését és a szabadságra, a humánumra helyezik a hangsúlyt.
    Hozzászólásom végén szeretnék – ismételten – köszönetet mondani Remzső László honfitársamnak az írásáért.

    • Kanada Vilaga

      Kedves Szemenyei Úr! Köszönöm szépen az értékes hozzászólását. Egyet is értek az olvasottakkal, hiszen az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában valóban szerepelnek az idézett sorok. Egy fontos szót viszont ki kell emelni.
      “Minden személynek joga van az üldözés elől más országban menedéket keresni és a más ország nyújtotta menedéket élvezni.”
      Jelen esetben az “üldözés” egy nagyon kacifántos és megfoghatatlan dolog Magyarországon, hiszen tudjuk, hogy létezik. Viszont Kanada nem tudja azt értelmezni, hogy az Európai Unióban egy ország polgárait üldözik, megkülönböztetik. Kanada az Európai Uniót egy szabad és demokratikus intézménynek tekint, ahol a tagországokban ugyan ezeket az értékeket feltételezik. Így Kanada abban a tudatban van, hogy Magyarországon nem kell senkinek rettegnie hiszen az üldöztetés ellen határozottan fellép a kormány, illetve a rendért felelős szervek. Kanada ezért nem fogadja el, ha tömegesen üldöztetésre hivatkozva menedékjogot kérnek az EU-s állampolgárok, jelen esetben magyarok. Egyedi elbírálás létezik, amiben azt kell bizonyítani a kanadai hatóságok előtt, hogy ha visszatoloncolják az embert, akkor életveszélynek van kitéve.
      A kacifántosság pedig abból a tekintetből is érdekes, hogy a jelenlegi kormány gyakorlatilag felszámol mindenféle demokratikus értéket és kimondva kimondatlanul is teret enged a szélsőségeknek mint tudjuk. Tehát Kanadának el kell döntenie, hogy Magyarország demokratikus állam avagy sem. El kell dönteni kormányzati szinten is és nem csak a sajtóban, hogy Magyarország nem demokratikus állam többé. Ha Kanada és a nyugati világ ezt hivatalosan is vállalná, akkor minden bizonnyal tízezrek kelnének útra Magyarországról. De Kanada ilyen szinten “nem ellensége” saját magának.
      Sajnos, ezért nem gondolom, hogy pusztán az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglaltak mindenkor felül tudják írni az aktuális politikai álláspontokat és ilyen egyszerűen érvényt szerezhetnének. Én hiszem, hogy a fél Magyarország politikai-gazdasági megfontolásból igenis jogosult lenne a kanadai -vagy bármilyen más országba való menedék kérésre. Szemenyei Úrral teljesen egyet értek: Senki se felejtse el azt, amikor felszólal a menekültek ellen, hogy Ő maga honnan jött és milyen okok miatt hagyta el hazáját. Még egyszer köszönöm az észrevételeket Kedves Tamás, Maradok Tisztelettel: Remzső László – Kanada Világa

      • Tisztelt Remzső úr !

        A 90-es évek elején egy ismerősöm családjával áttelepült Magyarországról Kanadába.( kihasználva az utolsó lehetőséget,ami később megszüntetésre került )
        Nem menekült az üldöztetés elöl, egyszerűen jobban,másként akartak élni.A lehető leghamarabb munkát keresett,diplomás létére egy gyárban dolgozott több műszakban – egyébként itthon jó állása volt, az átlagnál magasabb fizetéssel – a férje is dolgozni kezdett, amint tehette.
        Régóta nem tudok róluk semmit, de biztos hogy az azóta már felnőtt két fiuk is tisztességesen él és dolgozik .

        Szerintem Magyarországból menekülni nem kell és nem lehet, mivel senkit nem üldöznek.Az igaz, hogy a segély sokkal több Kanadában, ha pedig ez életcél akkor rettegni kell és üldözöttnek beállítani magunkat.

  2. Sajnos nagyon új tűnik, hogy Kanada már választ talált arra a kérdésre, hogy Magyarország demokratikus állam-e, vagy sem. Júniusban léphet életbe a refugee reform, mely nagyon meggyorsitja a menekült-kérelmek elbirálását, amennyiben az adott kérvényező állampolgársága megegyik egy demokratikusnak nyilvánitott államok listáján szereplő országgal. Úgy tudom, hogy Magyarország szinte biztosan szerepel ezen a listán.

    • Kanada Vilaga

      Én is 100%-ban azt gondolom, hogy egyértelműen Magyarország arra a listára kerül, amelyen a demokratikus államok szerepelnek. Ez biztos,hogy így lesz. Viszont én már pont ezzel kapcsolatban olvastam olyan megnyilvánulásokat jobbról, szélsőjobbról, hogy: “bezzeg ilyenkor azonnal demokratikus államnak könyveli el Magyarországot a nyugat, egyébként meg neonácifasisztaantidemokraták vagyunk”.

  3. Gazdaságilag jól szétcseszték Magyarországot és a rengeteg cigány, cigány származását kihasználva menedékstátuszt kérvényezett Kanadától ezt a hülye is látja mit kell ezen variálni…Megélhetési menekültek! Cigány az ilyen nép oda vándorol ahol épp jó neki, egy hazátlan gyökértelen népség. Itt Magyarországon se tudtak beilleszkedni csak a szenny nyomor és törvénytelenségek ami jellemezte és jelmezi őket. Saját magukért semmit az ég világon nem akarnak tenni. Csak várják a szájukba a sültgalambot. Majd most Kanada is kap egy kis ízelítőt a sok dolgos cigányból. Szaporodnak mint a nyulak hamarosan jó sokan lesznek ott is:) Integrálódnak Kanadába, reméljük Kanada nem náci ország és nem rekeszti ki majd őket:) Kívánom hogy sok sok cigány találja meg boldogulását a nem náci Kanadába:)

    • Viktor! – Ön egy cinikus alak. Kanada hatalmas ország, egy-két millió roma ember biztosan lenne hely – akár még többnek is.
      Minden egyéb rajtuk múlik. Akik megszokják az ottani klímát, akik rendes, dolgos emberek tudnak maradni (mert százezer számra
      vannak ilyen cigányok is!), azok ellen nem kell lázítani a már ott élőket.
      Kanadában ugyanis – ha már elfelejtette volna – az indiánokon kívül mindenki bevándorló!…

  4. 🙂 Senkit nem szeretnék kiábrándítani, de magyar országon kevés ” igazi magyar él ” . A cigányok is vannak annyira magyarok, mint a: mondott magyarok. Ezért nekik, (nekünk) is van annyi jogunk az emberhez méltó bánásmódhoz, mint bárki másnak. Igazi magyarokat szinte csak a határon túlon lehet már látni. Arról, hogy a romák kanadába menekülnek az a véleményem, hogy a kanadai “emberek” előtt fejet lehet hajtani, és példát lehet venni a viselkedésükről. Úriemberek. Sajnos ellentétben sok magyarral, aki a szélsőséges nézetei miatt azt szeretné ha a romák teljesen el tünnének magyar országról.
    Ez az oka annak, hogy megy is aki teheti. Bár ne lenne erre szükség. A cigány gyűlölet és zsidózás igen “népszerűvé vállt ebben az országban (sajnos).
    Az egyik hozzászólóhoz külön szeretnék néhány szót írni. Kedves
    Viktor! Amit ön ír, az is alátámasztja a magyar romákat nem szerető emberek véleményét. De ki kell ábrándítanom önt, mert a romák nagy többsége itt marad. Ez itt az ő hazájuk is. Legalább annyira mint az öné. Én is roma vagyok. És itt maradok! Sőt minden roma ismerősömet aki esetleg elakar menni megpróbálom rábeszélni, hogy maradjon. Elvégre itt születtünk mi is. Mellesleg nincsenek roma és magyar gének. Ezért hát az ön származását sem tudja alátámasztani senki, még ön sem.
    A következtetés mindebből, hogy a lényeg az, hogy emberek vagyunk mindannyian és ezt kell szem előtt tartani. teljesen mindegy, hogy ki honnan jött, milyen színű a bőre.
    Ne feledje kérem, hogy
    Isten előtt mindenki egyforma.
    Üdvözlettel.

  5. Kedves Bigilla! – Kár, hogy olyan értelmes embereknek, mint Ön is, el kellett hagynia Magyarországot! Talán egyszer megváltozik ez a mostani világ és hazatérhet…
    Köszönöm sorait.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

*