A montreáli magyar, aki a haláltáborban született (+video)

 KV | Egy Montreálban élő magyar a legfiatalabb holokauszttúlélő, aki a hírhedt haláltáborban jött a világra. Öthetes volt amikor a szovjet csapatok felszabadították a Auschwitzot. Édesanyján kívül mindenki elpusztult a családjából, de most a hetvenedik évfordulón visszatért születésének színhelyére.

Az ember általában örömmel és némileg büszkén gondol vissza szülőföldjére. Orosz Angéla a kevés kivétel, aki a létező legborzalmasabb helyen látta meg a napvilágot, ahol a nácik tömegével küldték a magyar és más nemzetek polgárait a gázkamrákba. A hetvenéves asszony Auschwitzban született 1944. december 21-én.

 Angéla hezitált azon, hogy visszatérjen a születési helyére, az auschwitzi haláltábor felszabadításának hetvenedik évfordulóján rendezett megemlékezésre, aztán végül a gyermekei noszogatására erőt vett magán.  A lánya azt mondta, hogy ott kell lenniük, megmutatni, hogy élnek, hogy Hitler nem tudta elérni végső célját és, hogy tisztelettel adózzanak az elhunytak emléke előtt.

Angéla szülei 1943-ban házasodtak össze

Angéla szülei 1943-ban házasodtak össze

 Angéla szülei 1943-ban házasodtak össze Budapesten. Édesanyja – Ötvös Vera dadus volt, míg apja Bein Tibor ügyvédként dolgozott. Egy évvel később azonban a frissen létrehozott gettóba kerültek, onnan rövid időn belül pedig egy Auschwitzba tartó tehervonatba vagonírozták be az egész családot sok ezer sorstársukkal együtt.  Édesanyja két hónapos terhes volt amikor megérkeztek a haláltáborba, ekkor látta utoljára férjét is. Apja, nagyszülei, nagynénik és nagybácsik mind odavesztek. “Úgy nőttem fel, hogy nem volt családom, mindenkim a táborban pusztult el”  -mondta Angéla.

A jelenleg Kanadában élő Angéla egy dermesztően hideg napon jött a világra. Édesanyja – Ötvös Veronika – sikerrel titkolta el a terhességét, a szülés után pedig elrejtette a csecsemőt barakkja legfelső ágyán. Két órával később ugyanis mezítláb kellett kimennie a hóba a szokásos létszámellenőrzésre.

Kilátástalan kitekintő egy barakkból a főkapura - Fotó: Remzső László

Kilátástalan kitekintő egy barakkból | Fotó: Remzső László

Angéla rendkívül apró és gyenge volt, édesanyjának fogalma sem volt, hogy életben lesz-e, mire visszaér. Gyengesége volt viszont Angéla szerencséje, hiszen még ahhoz is erőtlen volt, hogy sírjon, így nem vették észre. Ő túlélte. Rajta kívül mindössze egyetlen auschwitzi kisbabának sikerült ez, aki szintén magyar és Magyarországon él. A tábort 1945. január 27-én szabadították fel a szovjetek.  7 ezer túlélőt találtak, akik aztán tülekedve keresték szeretteiket, hozzátartozóikat és persze élelmet.  Ekkor Angéla anyja találkozott egy férfival, aki később a mostohaapja lett. Vér szerinti édesapjával sosem találkozott, őt Auschwitzban végezték ki a nácik, akárcsak Angéla nagyszüleit.

Egyedül édesanyja maradt meg neki, aki Magyarországra visszatérve aztán férjhez ment a tábor felszabadításakor megismert férfihoz és végül 1992. január 28-án hunyt el. Rákos volt. Angéla elmondása szerint anyja azért tartott ki egy nappal tovább, mert nem akart 27-én, a tábor fel­szabadításának évfordulóján meg­halni. Testvére sem lehetett, hiszen Dr. Joseph Mengele sterilizációs kísérletei megfosztották attól, hogy később még egy gyermeke születhessen anyjának.

 Angéla mindig utálkozva írta le a hivatalos papírokra születési helyét. Megpróbáltatásairól eddig nem szívesen beszélt, most viszont lánya unszolására mégis rászánta magát, hogy elutazzon szülőhelyére. Tegnapelőtt volt ugyanis a tábor felszabadításának hetvenedik évfordulója, ahol a még élők megemlékezést tartottak. Orosz Angéla gyertyát gyújtott az egyik barakknál, amelyben születhetett, és imát mondott édesanyjáért.

A CBC riportja (angolul)

1944 március 19.-e után a Sztójay-kabinet új belügyi vezetésével elkezdődött a „zsidókérdés végső megoldása Magyarországon”, amely a németek számára is meglepő hatékonysággal haladt előre: április közepe és május vége között az ország szinte teljes zsidó lakosságát gettókba és gyűjtőtáborokba zárták. Ezt követően május 15. és július 9. között pedig a holokauszt legnagyobb deportálási akciójának keretében mintegy 430 ezer embert deportáltak – 10-15 ezer kivételével – Auschwitz-Birkenauba. Az a gyorsaság, mellyel a magyar hatóságok kitaszították a zsidókat a társadalomból, kifosztották, gettósították, majd deportálták őket, még a holokauszt történetében is páratlan volt. Az első tömeges zsidó deportálások 1944. május 15-én kezdődtek el. Május 15-e és július 8-a között 435 ezer személyt szállítottak ki az országból.
angela-orosz-s-birth-certificate

Angéla 1989-ben újra kiállított anyakönyvi kivonata

Az egyik magyar nyelvű emlékmű Auschwitzban | Fotó: Remzső László

Az egyik magyar nyelvű emlékmű Auschwitzban | Fotó: Remzső László

A zsidó-rendeletek kihirdetése | Fotó : Remzső László

A zsidó-rendeletek kihirdetése (auschwitzi magyar múzeum) | Fotó : Remzső László

2 hozzászólás

  1. Par napja egy nagyon szornyu filmet lattam Aushwitzrol, az itteni TV-ben.Veletlenul mentem arra az adora.Igy a cimet nem tudom.De Aushwitz egy napjat mutattak be.Pontosan datumszerint 1945 Aprilis 24 et.Amikor mar elvileg felszabaditottak.De rengeteg volt, aki pont a felszabadulasa elot halt meg par napja, es temetelenul fekudt valahol a taborban.Es az ottani SS-nek az volt az egyik buntetesuk, hogy a mar oszlasnak indult halottakat egyenkent.Ersd egy SS katona vitt kotelezoen egy holttestet teljesen egyedul ahol eltemettek.harom sirt csinaltak 4000 halottal.Utana jott egy par 3000 halottal.Sok es nagy kozos sirok voltak.Es a film vegen mutattak egy ujszulottet.Pont arra gondoltam.Lehet eza baba talan magyar szarmazasu.Mint az a sok ember akinek csak par napra lett volna szuksege ahhoz, hogy ezt a szornyuseget tulelje

  2. Haláltáborban születések? Az hogyan?

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

*