Magyar gyengédség Montreál belvárosában

la-tendresse Montreál utcáin a művészetek iránt fogékony járókelőknek nem is kell nagyon árgus szemekkel sétálniuk ahhoz, hogy különleges szobrokba, szoborcsoportokba botoljanak. A klasszikustól a modernig széles repertoárt tartogat a város az utca emberének, de vajon tudjuk-e, ismerjük-e ezeket az urbánus műveket? A rohanó mindennapok velejárója, hogy elszaladunk mellettük anélkül, hogy megtudjuk kit, vagy mit ábrázolnak, és a legkevesebb figyelem érdemtelenül az alkotókra jut.

Láncz Pál legmegragadóbb alkotása a „Gyengédség” (Tenderness – La tendresse) hófehér carrarai márványból készült és a forgalmas Sherbrooke és Peel utca sarkán áll, Montreal belvárosában. Az anyának és gyermekének alakja, ahogyan egymás előtt térdelnek derűsen egyszerű és kecses. 

Ez az alkotás a Zen Budhista művészet egyszerűségét mutatja, a nyugalom szigetét alkotva a forgalmas utca kereszteződés mellett. A gyermek kezet csókol az édesanyjának, aki előre hajolva megcsókolja a gyermek homlokát. Medrano Anna Mária kritikus azt írja, hogy miközben a „Gyengédség” tartalmazza a tradicionális elemeket, a szobor koncepciója modern. „Miután az nem egy emlékmû, a szobor célja nem az emlékezés valakinek a visszaidézése. Így az alkotás mély transzcendentális érzéseket kelt a szemlélôkben. A szobor – mondja Medrano – a néző érzelmeire hat és a születés, szaporodás misztériumát ünnepli az anyaságban.” Az anya és gyermeke megható pillanata az örökkévalóság képzetét kelti a kőnek statikus természetében.

Paul Lancz – Láncz Pál egyéb munkái

A művész és megmentője Montreálban

A művész munkája karakteres attrakciója Montreal utcáinak, köztük annak az embernek, a bronz portréja aki őt megmentette. Bár a szobrász Láncz Pál csak egy pár alkalommal látta Raoul Wallenberget, egyénisége bevésődött emlékezetébe, s úgy tisztelgett a mártír halált halt svéd diplomata emberi nagysága előtt, hogy bronzba öntötte portréját. A modern kor Dávidját, aki számtalan zsidó életét mentette a náci koncentrációs táboroktól. Nyolcszoros életnagyságú a Raoul Wallenberg mellszobor, amely Montreal belvárosában a Krisztusról elnevezett Katedrális melletti parkban áll (Christ Church Anglican Cathedral).

 A portré megalkuvás nélküli arckifejezést, ingadozós nélküli bátorságot mutat, hangsúlyozva a nemességet és határozottságot, ami legyőzte a félelmet Láncz hősének és megmentőjének a szívében.

Apám mindig büszke volt Wallenberg szobrára, mondja Láncz Péter. „Az ő monumentális mellszobra olyan erősen kifejező, kihívó a bátorság ábrázolásában, hogy szinte szükségtelenné teszi a történet elmondását. Más emlékművek bemutatnak egy embert, teljes öltözetben, vagy más extra részlettel, ami elvonja a figyelmet a lényegről.” Szakmájának mestere volt Láncz Pál, ikonkészítő művész, akinek a szobrai szelíd szépséget sugároznak Montreal utcáin, parkjaiban és kertjeiben.

Legismertebb munkái: John F. Kennedy elnök mellszobra, René Levesque és Pierre Trudeau Kanada volt miniszterelnökeinek szobrai.

J.F. Kennedy szobra

Láncz Pál Budapesten született, de már ötéves korában meghalt az édesanyja és az apja is elhagyta gyermekeit. Őt egyik nagynénje és nagybátyja nevelte. Már tizenkét évesen az agyaggal kezdett foglalkozni. Iskolái után a Budapesti Képzőművészeti Főiskolát elvégezve az ismert magyar szobrászművész Kisfaludi Strobl Zsigmond műtermében dolgozott. A második világháború alatt Láncz Pál Budapesten maradt, bujkálni kényszerült. 1944-ben elterjedt, hogy Raoul Wallenberg Svéd védleveleket osztogat a veszélyeztetett zsidók számára. Így Láncz Pál helyzete is megváltozott. A diplomata önzetlensége, bátorsága, humanista meggyőződése, nemessége több tízezer ember életét mentette meg. Wallenberg-szobra avatásakor a kilencvenes évek végén a művész elmondta, hogy a pesti zsidók szinte közelharcot vívtak, hogy hozzájussanak egy Wallenberg-féle svéd útlevélhez. „Wallenberg csak 1.500 Svéd igazolványt kapott a király aláírásával, de sok hamisítvány is készült. „Láncz Pál és három fivére ezek segítségével megmenekült.

Dózsa György

A háború után Láncz Pál szobrászként dolgozott. Szobrokat készített a háromszoros olimpiai aranyérmes bajnokról Papp Lászlóról, de a szovjet diktátorról Sztálinról is. 1956-ban, miután a szovjet hadsereg katonái eltaposták a szabadságért küzdő magyal nép mozgalmát, Láncz Pál két fivérével, feleségével Kurucz Erzsébettel és a kislányukkal, Annával Kanadába menekült. Péter fiuk már Montrealban született. Az elsô kanadai megbízatást a montreali emberbarát Bronfman Ábrahámtól kapta. A következő években márványkő portrékat készített Gábor Zsazsa és Mansfield Jayne színésznőkről, majd Phillips Nathanról, Torontó város volt Polgármesteréről. Ben Gurion volt izraeli miniszterelnökről készített mellszobrot, melyet az 1967-es Montreali Világkiállítás izraeli pavilonjában állítottak ki. De készített szobrot Dózsa Györgyről és a saját fiáról is.

Híresebb alkotásai még: Martin Luther King Jr., Raoul Blouin, Cardinal Paul Emile Leger, Dr. Armand Frappier, Dr. Paul David, Rene Levesque, Jean Paul Lemieux, Theodore Herzl, Rene Lepine, Mrs. Rene Lepine, Pierre Peladeau, Horace Boivin, Daniel Johnson, Ludmilla Chiriaeff, Alexis Nihon,

Láncz Pál 1919 július 22-én Budapesten született, Montrealban rákbetegségben halt meg 2005. április 28-án.

 

Remzső László – Kanada Világa

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

*