Lehet-e hungarikum a világklasszis székely-magyar kürtőskalács?

Megtörténtek az előkészületek a kürtőskalács hungarikummá nyilvánításához, de elég lesz-e a nemzetközi szakmai szervezet elhivatottsága az ügymenetben?

A kürtőskalács hagyományos magyar termékként való Európai Uniós regisztrációja, valamint a jó minőségű süteményeket előállító cégek összefogása érdekében tavaly alakult meg az a szaktestület, amelynek ma már a világ hat kontinensén vannak tagjai. A Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület munkálatait elismert mérnökökből, tudósokból és jogászokból álló tanácsadó bizottság segíti.

A szaktestület 2013. decemberben nyújtotta be a minőségi besorolás elnyeréséhez szükséges dokumentációt a magyar Vidékfejlesztési Minisztériumhoz. A leírás rögzíti azokat a minimális minőségi követelményeket, amelyek teljesítése szükséges ahhoz, hogy a terméket kürtőskalácsnak lehessen nevezni. Meghatározza továbbá a kürtőskalács fajtáit, elkülönítve három típust: a klasszikus, a vásári és az újszerű változatot.

Azon vállalkozók számára, akik vállalják a szigorúbb minőségi követelmények betartását, minőségi bizonylatot és regisztrációs számot állít ki a testület. Jelenleg Erdélyben nyolc, Magyarországon pedig hat tagot számlál a szaktestület, de számuk folyamatosan nő. A szervezet további tervei között szerepel a kürtőskalács történetéről és elkészítéséről szóló tájékoztató anyagok kiadása is. Céljuk, hogy minél több nyugat-európai rendezvényen jelen legyen a minőségi székely-magyar kürtőskalács, amelyet az ebben illetékes magyar hivatal kivételével, az egész világ hungarikumként tart számon!

Tisztában kell lennünk azzal, hogy a levédési folyamat nem egyszerű dolog – mondta Albert Zoltán, aki a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület részéről tagja a bizottságnak. – Amikor arról beszélünk, hogy egy paradicsom vagy mézeskalács világklasszis és a sajátunknak érezzük, mert mesterien készítjük el, még nagyon távol vagyunk attól, hogy ez az érték jogilag is védve legyen. A levédési folyamatra kevesen vállalkoznak és szakszerű levezetéséhez még kevesebben értenek. Ezért láttuk fontosnak, hogy csatlakozzunk Hantz Péter ötletgazda kezdeményezéshez, és tudásunkkal segítsünk a folyamatban. A kürtőskalács receptjének oltalom alá helyezése csak egy része a munkának, a nagy kihívás ezután kezdődik, mert a szabályozást be kell tartatni, és jó hírt kell kovácsolni a márkának.

Ennek a terméknek a levédésénél nem arról van szó, hogy ezzel valaki kizárólagosságot akar szerezni a piacon. Ha megnézzük a szabályozást, inkább úgy tekinthetünk erre, mint a fogyasztóvédelmet szolgáló keretek lefektetésére. Ezért fontos a szabályozás: ne együnk tudtunk nélkül olajat vaj helyett, szintetikus vaníliát vanília helyett, olvadt mázas kalácsot roppanó páncélú csemege helyett”- fogalmazott a turisztikai szakértő. Albert Zoltántól megtudtuk, hogy a kürtősbarátok testülete két csoportból áll: a sütők mellett van egy tanácsadó bizottság is, ez utóbbi keretében tevékenykedik Kovászna Megye Tanácsának képviselője is.

„A csapatjáték lényege, hogy a kürtőskalács sütőkön keresztül – mely termék a magyar, vagy ha úgy tetszik a székely gasztronómia zászlósa – a térségről reklámot tudunk és fogunk eljuttatni a nagyvilágba. Aki pedig érdeklődik a magyar gasztronómia iránt, az sokkal fogékonyabb az ideutazásra is” – vallja a háromszéki szakember.

A kürtőskalácsról

Kanadában is szeretik

Kanadában is szeretik

A kürtőskalács a magyar nyelvterület, különösen a Székelyföld kedvelt, jellegzetes süteménye. Régebben főleg ünnepi alkalmakra készítették, de ma már a mindennapok részévé vált fogyasztása. Készítése során egy édes kelt tésztából (kőttestésztából) sodort csíkot csonkakúp alakú sütődorongra tekerünk, majd ezt kristálycukorba hengergetjük, és forró vajjal kenegetve […]énparázs fölött aranybarnára sütjük. Ennek során a kürtőskalácsra tapadt cukor karamellizálódik, és fényes, ropogós bevonatot képez. A sütemény felületét utóborítással láthatjuk el (például őrölt dióba vagy fahéjporba forgathatjuk).

A sütemény neve a tűzhelyek kürtőjére utal, hiszen a csonkakúppalást alakú, friss, gőzölgő sütemény kürtőre emlékeztet. Ezt a véleményt osztotta Szabó T. Attila kolozsvári tudós nyelvész is: „…mikor a hengerről leveszik, az egész sütemény egy darabban egy körülbelül 25–30 cm hosszú kürtő-, illetőleg cső-alakú kalácsfélét képez. Minthogy ezt a kalács-kürtőt a családtagok és vendégek elé ilyen alakban teszik, s a fogyasztók a szalagszerűen szakadó tésztát ilyen jellegzetes alakjában látják, nyilvánvaló, hogy a névadási szemlélet csak a kalácstészta kürtő alakjából indulhatott ki”.

Az elmúlt évszázadok során a sütemény megnevezésének és a nevek írásmódjának számos változata bukkant föl. Még a 19. században is több néven is hivatkoztak a süteményre (pl. dorongfánk, botratekercs, botfánk). A ma használatos, erdélyi eredetű megnevezés csak a 20. század közepén vált uralkodóvá, de a század végéig azt sokan rövid ö-vel, vagy külön írták (pl. kürtös kalács, kürtős kalács). A sütemény nevének mai alakja (kürtőskalács), ismereteink szerint, nyomtatásban először egy 1926-os kiadású, a Brassói Lapok könyvosztálya által megjelentetett szakácskönyvben jelent meg. A Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület lépéseket tett annak érdekében, hogy a süteményt magyar termékként vegye nyilvántartásba az Európai Unió.

Kanadában is vannak kürtőskalács készítő mesterek, Montreál környékén például a “Gyuri bácsi kürtőskalácsa” a legismertebb és a legfinomabb>>

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

*