Észak-Amerika legnagyobb székesegyháza: A montreáli Oratoire St. Joseph (+képek)

Ötven éven át épült a montréali székesegyház, a St. Joseph Oratorium – az Észak-amerikai földrész legnagyobb templomának tartják -, 1937-ben kezdték építeni, s fennállása óta a québeci metropolis legkeresettebb idegenforgalmi látványossága: évente több mint kétmillió nyilvántartott látogatója van.

A várost uraló Mont Royal nyugati oldalára épült, kanyargó szerpentin emelkedik a földszinti főbejárathoz, a közeli parkolóhelyek szűköseknek bizonyulnak a zavartalan forgalomhoz. Itt a mélyen vallásos zarándokok a hosszú lépcsősoron térdepelve szoktak felmenni a templomhoz. A főbejárattól meredek, többszörösen ívelt lépcsősoron jutni a legfelső szintre – a többség viszont a két emelet közötti belső mozgólépcsőt választja, amely félúton elvezeti a látogatót a templommúzeumba is. Legfelül helyezkedik el a templom tulajdonképpeni főhajója, tetején az épületet megkoronázó, félgömb alakú zöld kupolával, mely a római Szent Péter bazilika kupolája után a második a legnagyobb a világon, a tetején lévő kereszt (285 méterrel a tengerszint fölött) a város legmagasabb pontja.

Magán viseli a klasszikus templomi építészeti megoldások és beldíszítések erőteljesen modernizált, olykor stilizált változatait.

Az Oratorium hírnevét növeli a hely csodatévő tulajdonságairól szóló legenda, előszeretettel nevezik a „kanadai Lourde”-nak, s alkalmanként valóságos zarándoklatok járulnak ma is a Mont Royalra, ahol a szinte egész nap nyitva tartó székesegyházban működik a világ egyik legnagyobb orgonája is (5811 sípból áll!).

(Fotó: Remzső László)

A székesegyházat tulajdonképpen a boldoggá avatott András testvér sírja fölé emelték. A szerzetes a Szent Kereszt rend tagja volt, a templom fölött ma is álló kis kápolnájában sokan keresték föl, a helyhez fűződő csodatételek okán. Az aprócska faépületben található szerény oltárocska két oldalán, a falhoz támasztva állnak ma is azok a – hirtelen feleslegessé vált – mankók és egyéb mesterséges járóeszközök, amelyeket a nyomorékságukból nyomtalanul felgyógyultak hagytak ott, a falakra rögzített, örök hálájukat megörökítő márványtáblákkal egyetemben. Látogatásunkkor egy kerekesszékes hölgy érkezett, aki egyszerűen felállt a székből és bement a kápolnába. Hogy csodát láttunk-e azt nem tudjuk alátámasztani…

 A csodatétel mibenléte és jelenkori működése iránt érdeklődőket szolgálatos, csuhát viselő szerzetesek világosítják föl, egyúttal a Mont Royalhoz fűződő egész legendakört is ismertetve.
figyelem Kanada szerte: utcán, tömegközlekedési eszközökön, parkolóhelyeken, parkokban, szórakozóhelyeken. A tolókocsival érkező fogyatékosok látványa teljességgel megszokott a St. Joseph környékén, akár csak a nekik szentelt össznépi figyelem Kanada szerte: utcán, tömegközlekedési eszközökön, parkolóhelyeken, parkokban, szórakozóhelyeken.

A Mont Royal déli oldalán terül el egy 210 hektáros hasonnevű park, benne a hosszan és kacskaringósan elnyúló Hódok Tavával, amelyen télen korcsolyapályák egész fűzére működik. A fák közt, a friss gyepen minden lépésre pihenésre szánt padok, asztalok, mellettük egy-egy magányos járókelő vagy piknikező asztaltársaság. Nyáron Tótöbb irányból is “lacikonyhák” rostélyainak füstjét sodorja felénk a szél, a tó körül pedig az adakozó vendégekhez szokott, követelőző sirályok állandó, gyakori őrjárata működik.

A monumentális Szent József Székesegyház (Oratoire St. Joseph) (Fotó: Remzső László)

A vallásos zarándokok térdelve “másszák” meg a lépcsőket

Mozgólépcső viszi fel a látogatókat (Fotó: Remzső László)

Az orgona (Fotó: Remzső László)

Kilátás a kinti nagy teraszról, háttérben a Szent-Lőrinc folyóval  (Fotó: Remzső László)

Színes üvegek (Fotó: Remzső László)

A kupola (Fotó: Remzső László)Modern egyszerűség (flickr)

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

*