A grafológia története

Szerencsére a grafológia fogalma a mai ember számára már nem ismeretlen. Mindenki tud és gondol valamit erről az érdekes, színes tudományról, mely évszázadokon keresztül jutott el megérdemelt helyére, – odáig, hogy ma már az élet számtalan színterén alkalmazhatják. De milyen is volt az idáig vezető út?

Arisztotelész (K.e.384-322) görög tudós, akit a modern európai kultúra megteremtőjének is tekintünk, így beszélt az írás és a gondolkodás kapcsolatáról.

„…éppen úgy, ahogy a beszélgetés jelzi a lélek fogalmait, éppen úgy mutatja az írás a beszélgetést és a gondolatot.”

Később, a régi rómaiak is tanulmányozták az írást, sőt Constantin és Justinianus császárok uralkodása alatt, már írásszakértői jellegű kérdésekkel is foglalkoztak. A grafológia azonban, igazi fejlődésnek a világon, csak a XIX. században indult, mikor Franciaországban, Svájcban,  Németországban élő tudósok, orvosok, filozófusok kezdték kutatni és munkájukban alkalmazni az írással kapcsolatos megfigyeléseket.

Itt említhetjük meg legnevesebb képviselőit, a grafológia „atyjait”, – Jean -Hyppolite Michon (francia abbé), Max Pulver (svájci orvos-pszichológus), vagy a német Ludvig Klages filozófus nevét.

Magyarországon a grafológia az 1900-as évek első felében indult fejlődésnek. Ez időben alakult meg az első Magyar Írástanulmányi Társaság. Olyan jeles grafológusok dolgoztak abban az időben, mint Románné Goldzieher Klára, Bíró József, Bendetz Móric, stb.,, akik lefektették a magyar grafológia alapjait. Megfigyeléseiket, gyakorlati tapasztalataikat oldalak százain publikálták, tanítottak és rendületlenül azon dolgoztak, hogy méltó helyére kerüljön ez a tudomány.

Az 1950-1980 közötti években a grafológia, /sok mással együtt/ indexre került, s csak 1987-től a második Magyar Írástanulmányi Társaság megalakulása után indulhatott fejlődésnek.

Elmondhatjuk, hogy az elmúlt évtizedekben a grafológia egyre nagyobbá nőtte ki magát, aminek látható jele, hogy a konferenciákra szívesen jönnek nemzetközi szakemberek, érdekfeszítő publikációk jelennek meg, s mára egyértelművé vált, hogy a grafológia alkalmazása az élet minden területén segítségünkre lehet.

Alkalmazási területei:

      Munkahelyi grafológia

– pályaalkalmasság, pályaválasztási tanácsadás,

– vezetőválasztás, team-építés, tárgyalási stratégiák,

Pedagógiai grafológia

– gyermekrajz vizsgálat, írásváltozások, önértékelési zavarok,

– írászavarok, társkapcsolatok vizsgálata,

– pályaválasztási tanácsadás,

Betegségjegyek vizsgálata

– szervi betegségek, alkohol- és drogfüggőség

Párkapcsolati grafológia

– párválasztási tanácsadás

Reklámgrafológia

Igazságügyi szakértői tevékenységek

(forrás)

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

*